A kolbász előző élete

Mottó:

„DISZNÓÖLÉS: A LEGMÉLYEBB EMLÉKEIMBEN RENDSZERINT ORDÍTÓ HIDEGBEN TÖRTÉNNEK. OLYANKOR AMIKOR A HÓ FEDTE TÁJAT. PERSZE, EMLÉKEIMBEN JÓVAL FIATALABB VAGYOK, AKKOR MÉG VOLT TÉL, MONDOM PEDIG NAGYANYÁM FOLYTON AZT HAJTOGATTA, SZAR EZ FIAM NEM TÉL. „

Most viszont felvágjuk, elkészítjük a disznót. Elvileg nem hagyományos más disznóölés lesz. Nem attól, hogy sokáig hagyom, a disznót aludni mielőtt kivégzem. A disznó ekkora már halott. Ennek ellenére haloványan kisüt a nap és elkezd szemerkélni az eső. 2012. december 27. 6 óra 10 perc Mazsola retináján rögzül a felkelő nap fénye. Utána már csak a böllér kés villanását érzékelhette. Percekkel később már csak egy utánfutón feküdt ahol már várták.

Ö már egy mozdulatlan tetem, hárman böllérek vesszük körül, Pálinkás Norbi, a bemutatkozáskor egy másfajta aspektusát helyezi előtérbe nevezetesen az ivást. Iszunk egy pálinkát. Sajnos bort kell inni mellé kísérőnek, ami megnehezíti a dolgot. Az egyik szakavatott megkérdezi, hogy szenvedett e, az az visított e! De megnyugtatom, hogy az EU szabályoknak megfelelően sokkoltam a szúrás előtt. Komám lépjél már a végére – mondja Balu, amit felállítani próbál egy kis segítséggel.

Kocának mondják, de akasztás után hamar kiderül, hogy nem főzik azt olyan forrón. Attól volt kan a szegény pára 7 hetes koráig akkor ugyanis kiherélték, hogy jó legyen a húsa. Fellógatva a disznó, olyan, mint egy túlhizlalt ember. Eleinte megijeszt, tehát elképzelhető, hogy rejtőznek bennem sorozat gyilkos ösztönök, ami nem sok jóval kecsegtet. Láng szóróval égetem végig a bőrét, Zsiga szerint büdös, de én nem érzem.

Az egész rózsaszín disznó koromfeketére sül, mikor vége elég fekete egész keveset hagyok barnán. Ekkor lehet megkóstolni a fülét, ami után a pálinka jobban csúszik. Most jön, a lényeg Balu felnyitja az állat belsejét a vastag háj alatt kirajzolódott pont úgy helyezkednek el, mint a biológiai atlaszban, íme, az ember. Kemény, de még mindig szeretem a véres hurkát. Az összes belső szerv eltüntetése után előkerül a bárd, amivel kinyitom a disznót, mint egy könyvet. Szóval kettészelem az állatot.

Mindenki pálinkát meg bort iszik. Van külön pálinkás és boros asztal. Egy bárd, meg két kés biztos, ami biztos. Kikerül a daráló, hurka töltő, mint egy szuper titkos fegyver prototípusa. Egy üstben forró víz rotyog. Valaki cseh játékfilm hangulatot emleget, Balunak a jókedéje megalapozná a sztorit.

Szakadó hangot hallani amint lenyúzom a bőrt. Lassan a disznó olyan mint egy nyúl. Chef Balu lassan főzni kezd, miközben a többiek előkészítik a húst. Balu májat süt, tök pürét készít köretnek, én csak azt sajnálom, a szalonna finom bőrkéjéből, finomra sütve szívesen elropogtatnék. Újabb pálinka után hiába, aki nem bírja, a pálinkát ne menjen disznó vágásra. A hús darálása láttán, Örkény novellája jut eszembe, de nem erről, hanem a disznóbőrről beszélgetnek a böllérek, miszerint előszeretettel árulnak Tarvisióban télikabátként pedig nem lenne szabad, így az egészben a legszörnyűbb, hogy nincs ebben semmi rossz, sőt a világ legtermészetesebb dolga hogy ölünk.

Vadállat az ember, de kinek kell egy jobb disznó torosnál.

Béke porcaira üdv:

  CHEF BALU

Tanulságul egy mese az anyósról:

„Idei első vágás ("miénk"), elkészítem frankón a disznósajtot. Vérre menő harcok,

Tényleg csak patika húsok kerültek bele, nagyon szép bőr, stb. Én nem 

Szeretem a "cupákot" és a "mócsingos" témákat. Megjegyzem, nem igazán

Szeretik a többiek a sajtot, csak kolbász és szalonna/sonka.

Felöntöm szépen levesesre abalével. Szintén harc, hogy ki ne merjék 

Szúrni, mert akkor előbb lesz világ vége, mint ahogy a maja naptár véget ér.

Minden jó, pici füst, hmm-hmm, nagyon elégedett voltam.

Erre ennék a múlt hét elején, sehol. Jó alaposan körülnézek, sehol. 

Költői kérdés - hol a disznósajt? 

Hát, leendő anyósom szó nélkül két részletben a kutyáknak adta, mert úgy 

Látta, hogy nem fogy, és inkább nehogy megromoljon...

Szerintem benne volt a disznó legjava és oda lett adva a kutyáknak.

Lenyeltem ezt a békát, de jövőre a páncélba rakom.”