Köszönet doktor! – Avagy mi is az a CHILI?

Kórisme:

2011-ben kerültem a Chilibe, miután az előző vállalkozásom egy szélhámos miatt becsődölt. Egy ingerült délutáni beszélgetés után már nem is voltam annyira biztos, hogy itt akarok dolgozni. Az ebédlő és a csendes bárpultos, aki azzal próbálta az elfoglaltság látszatát kelteni, hogy ismételten letörölte a pultot, azt a képet sugallta, hogy nem történik semmi.

A Doki kedves volt velem, mindenképp beszélni akart velem és teljes erővel igyekezett meggyőzni arról, hogy én áljak a kormányrúdnál. A konyha kicsinek bizonyult. Az interjú azzal zárult, hogy nézzek is széjjel, hogy miről is szól az egész. Azzal az eltökélt szándékkal hagytam el az éttermet, hogy nem fogadom el az állást.

A túláradó lelkesedés és a szakmában eltöltött 25 év megtanított arra, hogy bizonytalanságot érezzek. „Nem vállalom” – közöltem a párommal. De ő minden áron az új formámban szeretet volna látni. „Megőrültél, tökre le vagyunk égve! Gyere, menjünk el! Legalább eszünk egy jót, attól nem kell elvállalnod a munkát!” És teljesen belezúgtam a Chilibe, valami bekattant nálam. Mielőtt ettünk volna már tudtam, hogy imádni fogom. A menün olyan ételek szerepeltek, ami a gyermekkori emlékeket ébresztet bennem. Teljesen megfeledkeztem magamról. Azóta sem bántam meg, hogy így döntöttem.

Hadd jegyezzem meg, hogy nem az én nevemhez fűződik a Chili létrehozása, de kétség kívül bízom abban, hogy teljesül egy álmom. Egy olyan helyről álmodozom, ahol friss kézzel darált tatár bifszteket, friss alapanyagokból főzhetek.

A diétájukban szünetet tartó divatmodellek és azok a vendéglőbe járó emberek, akiknek a tökük is tele van azzal, hogy aprócska adagok egy óriás tányéron alacsony zsírtartalmú marhaságokkal. Ezzel szemben, ahová beülhetnek anélkül, hogy ki kéne öltözniük, ahol ellazulhatnak, ahol nem kell halkan beszélni, ahol felönthetsz a garatra és egyáltalán jól érezhetik magukat.

A Chiliben mindenkit egyformán kezelünk, ha gyönyörű vagy, vagy híres akkor is extra kedvesek szeretnénk lenni hozzád. Tényleg! DE akkor is ki kell várni a sorod. Ugyanúgy össze leszel zsúfolva a többi vendéggel, mint mások. Ugyanolyan modorban fogok veled beszélni, mint másokkal. Vagyis mintha a sógorom lennél.

Hogyha ránk találtál és elhaladtál az üzletünk előtt, valószínűleg szereted a jó kaját, amit készítek.

  

Akkor közénk tartozol!

A Chili és a szenvedély

„Séfként, mint észreveheted, hogy figyelmem általában nemcsak az ételekre terjed ki. Én mindig mély gyanakvással fogadok minden olyan szakácsot, aki nem rajong a szex, a zene, a filmek, az italok és egyáltalán az ÉLET iránt.

Néhány évvel ezelőtt barátaimmal vacsoráztam az ország legjobb éttermében. A rengeteg ízletes, de steril fogás után hátradőltünk és megállapítottuk, hogy furcsa módon kielégítetlenek maradtunk. Hangosan el is tűnődtem, hogy mi is lehet ennek az oka. Szerintem a szakács úgy főzött, mint akinek életében nem volt része egy alapos dugásban.”

Üdvözlettel:

                      Chef Balu

KARINTHY FRIGYES

Tanár Úr kérem!

Furcsa gondolatok kavarognak a fejemben. Úgy neveltek a szüleim anno, hogy szeresd, tiszteld tanárodat oktatódat. Mindig büszkén mondhattam a világ bármely részén jártam, hogy ebben a kisvárosban kaptam meg az élethez való alapot.

Egy aranyos megmosolyogtató történet jutott eszembe és úgy gondoltam, hogy megosztom e világgal. 1987 egy átlagos fizikaóra. Nem ma volt lassan negyed százada. Tanár Úr Ön látott bennem fantáziát és megkérdezte, miért nem járok számítástechnikára?

Megjegyzem, az iskolában 1 darab Primo számítógép volt és Basic nyelvet használt. Akkor én Tanár Úr Önnek, mint diákja azt mondtam, hogy úgyis szakács leszek minek az! Ön azt mondta, hogy eljön az az idő, amikor a gépek a világgal össze lesznek kötve, és egy gombnyomással árut rendelhetek, kommunikálhatok. Őszintén bevallom megmosolyogtam magamban és persze eltelt negyed század és tizenévesektől lesem el a gép használatát.

A mosoly most egy könnycseppé válik, mert büszkeség tölti el a szívemet, hogy egykori tanítványát, ezt a vásott lázadó rocker gyereket megtiszteli a kritikájával, dicséretével. És való igaz, hogy Karinthy nem ismert tréfát a humorban én a gasztronómiában és az őszinte megbecsülésben.

         Meddig fogom csinálni?

Nem tudom, de annyi biztos, hogy 

• imádom, szeretem megmelegíteni a kacsasültet, megsütni a kolbászt. 
• Imádok kis hegyeket gyártani a krumplipüréből, rizses húsból, imádom körkörös mozdulattal lecsurgatni a szószt a kedvenc kanalammal. 

• Szeretem a főnököm arckifejezését, amikor a hétvégi ajánlatot készítem. A csodálat arckifejezése ez, amit gyerekek arcán látni, amikor az apjuk beviszi őket a mélyvízbe. Gyönyörű látvány. 

      Ez az a pillanat, amikor cinikus mindentudó rémes gazember arckifejezésem feloldódik, amikor eszembe jut, hogy mi indított el ezen az úton. Annak ellenére, hogy fél életemet azzal töltöttem, hogy embereket figyeltem irányítottam próbáltam eltalálni a hangulataikat, az emberek számomra továbbra is rejtélyesek maradnak, megtévesztenek, összezavarnak. Az étel az soha!

Üdvözlettel:   Chef Balu

„Nem a vég volt ez csak a kezdet”- Epilógus

Kedves Barátaim, olvasóim, ismerőseim.

Még csak pár napja indítottam útjára ezt a Blogot, de máris hideget, meleget a nyakamba zúdítva őszinte, ill. arcát és nevét nem vállaló kritikákkal árasztottak el.

Ha most ezt a lapot olvasod, kérlek, dűlj hátra kényelmesen és olvasd e pár mondatot, ami talán segít megérteni, hogy nem önfényező a média kapuit döngető, karrierista vagyok, hanem egy klasszikusan képzett séf aki, 40 évesen a visszautat keresi. Élményeit megosztva jó pár recepttel.

És most kezdjük a történetet:

         2009. április 18.-át írtunk. A helyszín egy nógrádi megyei festői szépségű kis falu, aminek a fogadójának jó menő és elismert Séfje voltam. Egy átlagos hasfájással kezdődött a napom. Majd utolsó emlékképem, hogy egy városi kórház intenzív osztályán magatehetetlenül csövekkel, a testemben iszonyatosan fázva tértem magamhoz. Mikor közölték velem, hogy vastagbél daganatom van, és hogy örüljek, hogy élek. Akkor hasított belém az az iszonyú fájdalom, amivel azelőtt ízléstelen, gusztustalan vicceket meséltem.  A Doki csaj, aki operált kimondta ezt a szót „RÁK”. Lábadozásom és gyógyulásom idején életem párjának az ösztönzésére kezdtem ezeket a gondolatokat papírra vetni.

        Nem azért írom meg mindezt, amit láttam, tanultam hosszú karrierem során, mert haragszom a szakmára. Hiszen ez az egyetlen életforma, amit igazán ismerek. Ha hajnali 4 -kor segítségre lenne szükségem, legyen egy kölcsön, egy váll, amin kisírhatom magam, vagy csak valaki, aki szakadó esdőben kijön értem egy lepukkant kocsmába, nem egy írót fogok felhívni. Felhívnám azokat, akikkel együtt dolgoztam az elmúlt húsz egynéhány évben. Ebben a világban könnyen tájékozódom, mert beszélem a nyelvet. Azt akarom, ha elolvassátok, élvezzétek benne, ami őszinte bemutatása mindannak, amiben élek, amit belélegzek, éjt nappallá téve a normális ember kizárásával. Hogy soha nem volt egy szabad szombat estém. Hogy akkor van a legnagyobb hajtás, amikor mások befejezik a munkát. Mindez sajátos világszemléletet eredményez.

Azt szeretném, ha olvassátok, átérezzétek azt az élvezetet, ami egy profinak igazán jó étel elkészítése jelent. Azt akarom, megértsétek azt a gyermekkori álmot, hogy egy kisfiúnak saját kalózbandája legyen. Azt akarom, hogy lássátok, halljátok, azt a csörömpölést sistergést, mindazt, ami egy konyhán zajlik. Higgyétek el mindennek ellenére ez a pálya lehet szórakoztató. 

Ez a blog a profi konyháról szól és azokról, akik művelik. Hosszú ideig én is ezt a jól fizetett életet hajszoltam, dolgoztam a nagyoknál. Láttam ezt, azt, úgy hogy nem a vakvilágba beszélek. 

Iszonyú történeteim vannak kemény piálások, dugás a raktárban. Nem valószínű, hogy a vegetáriusok, a köretet mártással rendelők, vagy egy celeb séfnek kikiáltott valaki főztje iránt érzett őszinte megvetésem saját műsorhoz vezetne. Ennek ellenére nem akarok hazudni azzal kapcsolatban, amit láttam, tapasztaltam.

Üdvözlettel:

CHEF BALU   

Jelenet az életemből!

Nagy ember!

Nagy bárddal!

Nagy korsóval!

















Kiskutyával!

"A kutya nemesebbé teszi a nemest és aljasabbá az aljast."
Jack London

Életem rajza

Egy élet munkáját összefoglalni pontokban szinte lehetetlen. Tudom, hogy manapság senki nem szeret olvasni és a többség mellőz inkább minden hosszabb gondolatot, de miért ne lehetnék én a kivétel? 

Alázat
Tudod, nagy konyhákban külön szakácsot tartanak a személyzet etetésére:Ő a hierarchia legalján álló maradékokból főző rabszolga.Mégis életem nagy szerencséjének tartom hogy személyzeti szakácsként dolgozhattam.Itt tanultam a technikát minden alapvető mozdulatot ami nélkül nem létezik konyha.Ma is hiszem hogy ha egy kezdő képes teljes odaadással főzni a személyzetnek a konyhai melléktermékekből a majdnem a semmiből,akkor egyszer lehet belőle szakács nagy szakács....Talán...rajtam nem múlik...

Szeretet
Szeretet és igényesség!Ennyi a konyhám sikerének a titka.Szeretet az ételek és az italok iránt.Hiszen enni inni annyit jelent mint életben maradni. Az ételekkel italokkal nem illik játszani."         

Trend
Minden energiámat a konyhára  fordítom,ez az én terepem.Ahhoz hogy mit írnak az újságok nincs befolyásom,a munkatársaimra a beszállítóimra van! Nem kívánok trendeket követni.Megbízható jó konyhát akarok vinni ahol nemcsak az étel jó hanem a hangulat is.Ez én trendem!     

Szakmai önéletrajz

Név: Bábeczky Tibor

Születési év, hó, nap: 1972. október 8.

Iskolai végzettség: érettségi, mestervizsga

Szakmai végzettség: szakács, chef

Eredmények:

●      1998-ban kaptam meg a Mesterszakács címet,

●      több versenyen vettem részt, ahol szép eredményekkel végeztem  

Európa bajnoki aranyérem, nemzetközi hidegkonyhai gasztronómiai

Verseny, aranyérme

Eddigi munkahelyek:

Magyarországon:

●      Junó szálloda Miskolctapolca

●      Birka Csárda Répfülöp

●      Szent Orbán erdei Hotel Nagyírtáspusztán

●      Hungest Rt. szálloda lánc Deputy Chefje

●      Balaton Panoráma Rt. konyhavezető chefje

●      Kalocsa Kék Duna vendéglő

 Külföldön:

●      1994 – 96 Ciprus Hajó

●      1997 – 98 Tel-Aviv

●      2000 Milánó

●      2001 Bagkok

●      2010 Dunaszerdahely

Adottságaim:

●      Hideg -, meleg konyhai szakácsművészetben, a grillezésben jártas vagyok

●      Jó szervezőkészségem van

●      A szakma iránti alázat jellemez

●      Rugalmas munkabeosztás

●      Ambiciózus vagyok

●      Szeretem a kihívásokat

●      Szakmai tudásom állandóan csiszolom

●      Szeretem a váratlan helyzeteket és az egyéni kreativitáson alapuló konyhaművészetet

 Az általános iskola elvégzése után a 102. sz. Gábor Áron Szakmunkásképző Intézet Vendéglátó ipari tagozatán végeztem, mint 2103. sz. szakács szakmunkás, kiváló eredménnyel.

            Gyakorlati munkahelyem az egykori Bükk Vidéki Vendéglátó Vállalat üzlete volt. A letöltött sorkatonai szolgálat után a Hungar Hotels láncnál helyezkedtem el, olyan mesterek keze alatt tanulhattam, akiknek a neve még ma is garancia a hivatásban. Mátyás Rudolf Oscar- díjas chef biztatására kezdtem el versenyezni hidegkonyhai és meleg konyhai kategóriában. Fiatalon részt vettem a Chanie-Rottiseaur versenysorozatban, ahol Európa Bajnoki címig jutottam. Versenyeredményeim és munkásságaim alapján 1998-ban a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Mesterszakács címmel tüntetett ki.

            Sokáig dolgoztam a Balatonon, főztem Izraelben, Olaszországban és dolgoztam luxushajókon. Részt vettem a Bankoki Magyar étterem nyitásában és bevezetésében. Dolgoztam a Hungest Rt. Szálloda láncnál Deputy chefként, a Balaton Pannoráma Bt. alkalmazásában, mint konyhavezető chefként tevékenykedtem.

            Beszélek németül és olaszul.

            A szakmai tudásomat és elképzeléseimet állandóan csiszolom. Nagyon szeretem a váratlan helyzeteket és az egyéni kreativitáson alapuló konyhaművészetet.

             Ezért szabadidőmben szívesen kötöm magam elé a kötényt, és barátaimat meglepem valamilyen különlegességgel és jó hangulattal.

           

Ez rövid életrajzom, most a terveimről, elképzeléseimről szeretném tájékoztatni:

●      Teljeskörü, átfogó konyhavezetési gyakorlattal rendelkezem gazdasági, mint a dolgozókkal végzett közös munka terén.

●      A helyhez és a lehetőségekhez arányosan a legmagasabb gasztronómiai színvonal bevezetését kívánom megvalósítani

●      Kész étlaptervekkel, étlapszerkesztéssel a magyar és nemzetközi gasztronómiából komoly recept bázissal rendelkezem

●      Célom egy olyan étterem konyháját vezetni, amivel megpályázható a Védnöki Tábla illetve minél magasabb szint elérése.

Versenyeredményeim

●     1996. NÖKA 96, Ausztria ->  Aranyérem

●     1997. Diplome Superieure, Ritz Escoffier d’cuisine et d’La Pattisire Francaises, Paris -> Diploma

●     1998. Chanie des Rottisseur, Marseilles, Princesse Marie Blanshe d’broglie -> Diploma

●     1998. Mesterszakács

●     1998. Expogast, Luxemburg -> Ezüstérem

●     1999. II. Paletta. Kupa, Budapest -> Aranyérem, abszolút díj

●     1999. IGHO, Baselà Ezüstérem

●     2000. III. Paletta. Kupa, Budapest -> Aranyérem

●     2001. Gasztro Art- Kupa, Kecskemét -> Aranyérem

●     2001. III. MNGSZ Hidegkonyhai kiállítás, Siófok -> Aranyérem

●     2002. Expo Gast, Luxemburg, Hungest válogatott -> Bronz, Egyéni  Ezüstérem

●     2004. RTL Klub -> Receptklub, Lázárshow

●     2005. Bonduelle Kupa, Budapest --> Első díj

●     2005. RTL Klub Receptklub, Lázárshow

Szeretnék új kihívásoknak megfelelni és szakmailag is fejlődni szeretnék még tovább!

Terveimről, eredményeimről röviden ennyit kívánok elmondani.

Telefon: 20/5718361 begin_of_the_skype_highlighting            20/5718361      end_of_the_skype_highlighting

E-mail: tiboca72@citromail.hu